Ma 2012. február 07. kedd, Tódor és Rómeó napja van.
10 éves találkozó 2000-2010
A zöld-sárga osztály 10 éves találkozója
Sok érzést átéltem.
De a mai különleges, új és egyedi. Az emlékeimben éltem napokig,
készültem a
mai napra, különös örömmel indultam iskolába. Első osztályomnak, a
zöldsárga
osztálynak 10 éves érettségi találkozója. (Azért zöldsárga osztály, mert
IX.
osztályban az osztályszekrényeket zöld-sárga színekre festettük, az
osztályzászlónk zöld alapon sárga láng volt.). Az előcsarnokban rám
köszön a
szép tablónk. Az a tabló, amire a második emeleti folyosón naponta
felnézek
azon tűnődve, hogy vajon a "gyerek"eket mi foglalkoztatja, milyen
élményekben van részük, megtalálták-e helyüket, hova tartoznak, van-e
erejük,
sikerült-e álmaikat megvalósítani?
Egykori
osztálytermünk a mostani tanári szoba. Itt tartjuk az osziórát 10-12-ig.
23 végzős közül 17-en
vannak jelen. Kolozsvárról, Marosvásárhelyról, Ádámosról, Harasztosról,
Bakonycsernyéről, Richmondból (Amerika), Lipcséből, Londonból érkeztek.
Arról beszélgetünk,
hogy az elmúlt sokat jelentő 10 év alatt (pályaválasztás, párválasztás)
melyek
azok a mélységek, magasságok, amiket megtapasztaltunk, mire vágyunk,
mire
vagyunk büszkék, mi hiányzik, tudunk-e kudarcainkkal együtt élni,
szeretjük-e
azt a társaságot, közösséget, embert, akit magunk mellé választottunk,
milyen
elvárásoknak szeretnénk megfelelni, van-e példaképünk, mi ad erőt nekünk
hétköznapjainkban, felállítottunk-e egy fontossági sorrendet: életünkben
mi a
kő, mi a kavics és mi a homok.
Mindenki elolvashatta
az ezelőtt 10 évvel osziórán írt "Én 10 év múlva" irományát. Érdekes
volt összehasonlítani az akkori elképzeléseket, terveket a jelennel.
Oszióra
közben szünetet tartunk, átvonulunk az imaterembe, ahol a Péterffy Gyula
kórus
próbál. Itt Majó Julianna karnagy átadja Furu Leventének a Péterffy
Gyula
oklevelet. Levi kilencedikes kora óta hűséges kórustag, azaz 14 éve.
Folytatjuk az
osziórát. Régész, lelkész, mérnök, tanár, nővér, könyvelő, manager,
szociális
munkások/pszichológusok, színész, képzőművészek, nem végzettségüknek
megfelelő
területen dolgozók, még mindig tanulók, apák, anyák.
12-kor a volt diákok
tanáraikat hívták meg beszélgetésre, filmnézésre. Miután megnéztük az
Orosz Andi által készített
fényképes emlékezőt, majd a kolozsvári tévé által 1997-ben készített
iskola-filmet, a diákok és tanárok elmondták röviden egyenként a 10 éve
alatt
velük történteket.
Popa Márta igazgatónő átadja a 2003-ban alapított Dávid Ferenc Díjat
Moldován
Erikának. Ebben a díjban részesülnek azok a végzős diákok, akik a négy
év alatt
9,50 feletti átlaggal kimagasló tanulmányi eredményt értek el.
Innen a szomszéd
terembe hívnak az egykori diákok fogadásra. Meghat engem az is, hogy
mindenki
otthon sütött, főzött, a maguk által készített finomságokkal terítettek.
3 órakor átmegyünk az
Agapé vendéglőbe ebédelni. 18-an voltunk: diákok és z'oszi. Házastársak
nélkül
- így döntöttek. Felelevenedtek a közös emlékek, a csínytevések, az
egykori
szimpátiák, szerelmek. Az otthonról hozott fényképekre, albumokra is
volt idő.
Este későig
beszélgetés, majd vissza suliba: legyen még valami.
Integetünk azoknak,
akik most nem tudtak eljönni: Beának (Amerika), Enikőnek (Pécs),
Trudinak
(Németország), Edinának, Csillának, Erikának, Timinek, Andinak
(Kolozsvár).
Találkozunk 5 év múlva!
