Hírek

European School Network

Bővebben...:

JZSUK - angol-német-román iskolaújság

Bővebben...:

Fehérévnyitó

Bővebben...:

Tanévnyitó 2018-2019

Bővebben...:

Legfrissebb videó

Támogatóink

KENYÉR

 

A János Zsigmond Unitárius Kollégium szülői hírlapja - IV. évf.  11. szám, 2009 december


Hogy ne legyenek gyermekeink kétszeresen elárult nemzedékké

A Szülőbizottság elnökének üzenete

Mindannyian emlékszünk a gyerekvárás csodás-varázslatos érzésére. És arra is, ahogy szilárdan áthatott annak akarata, hogy gyermekünknek a legjobb neveltetést biztosítsuk, hogy boldog élete lehessen.

Elmesélném egy tavalyi élményem. Egy ködös decemberi napon, ahogy a Kollégium folyosóján álltam, valahogy különös elevenséggel törtek fel bennem a fenti érzések. Miért? Nem tudom. Talán azért, mert láttam, ahogy a megszólaló csengő után az első osztály ajtaja kivágódott, és megzabolázhatatlan őserővel robbantak ki azon  kisfiúk és kislányok. És jó két perccel később láttam, ahogy a tizedik osztály ajtaja is lassan megnyílott, és két fiatal dülöngélve vonszolta ki magát. Őket is hasonlóan vártak valamikor szüleik. Ők most vajon hol vannak, és mit tudnak gyerekükről - merengtem el. Aztán láttam szembejönni másodikos kislányomat, aki nehéz táskája alatt enyhén meggörnyedve jött, láttam kimelegedett arcát, és hallottam kétségbeesett hangját ­- mire megszólalhattam volna -, hogy ma egy „bine"-t is kapott, és hogy holnapra milyen feladatokat kell megoldania. És valahogy árulónak éreztem magam. ­Mert tudtam, hogy hazamegyünk, és még fel sem dolgozhatja „teljesítmény-kudarcát", ebéd után máris leül tanulni - többnyire Édesanyjával -, és játszani már nem marad ideje sem neki, sem nekem. Pedig valamikor elhatároztam, hogy angolul is fogom tanítani, a magyar költők évfordulóit is verssel ünnepeljük, a fontosabb művészeti alkotásokat is megismertetem, és ifjúkorom zenéibe is bevezetem és... De fáradt vagyok, mint a legtöbb szülő, és a gyerekemmel lassan másra sem marad idő, mint hajtani őt. 

Valahol itt volt az eszmélés pillanata. Kit érdekel, ha „bine"-t kapott? Kevesebb lett attól? Szülőkkel találkozva egyre nyilvánvalóbb, ahogy elveszítjük józan ítélőképességünket, és egymást túllicitálva akarunk mindent beletömni gyermekeinkbe. Embertelen társadalmi elvárásoknak akarjuk őket megfeleltetni. Az iskolai hajszát hazavisszük, otthonunkból ítéletvégrehajtót vagy kiképző intézetet csinálunk, és egyre inkább nem értjük, hogy gyermekünk szemében miért halványul az istenadta szikra a mi valamikori álmainkkal együtt.

Most, egy év múlva pontosan tudom, hogy ezért vállaltam el a szülőbizottsági elnökséget. Mert ha van olyan iskola, amelynek még fontos a nevelés, a személyiségközpontúság, a szülőnek segítenie kell annak munkáját. Saját gyereke érdekében, gyermekének nemzedéke érdekében.

 

A címben kettős árulást említek. Az elsőn az egyoldalúan teljesítményorientált iskolarendszert értem, a másikon azt, ahogy a szülők közreműködnek ebben az egyoldalúságban. Ilyenkor a gyerek kreativitásával és kiteljesedésre váró egyéniségével az iskola és otthon között kétszeresen elárultnak érzi magát. 

Ne értsenek félre: nem a János Zsigmond Unitárius Kollégiummal van a baj, hanem az oktatási rendszerrel általában, amelyen belül a Kollégium megpróbál egy értékes alternatívát felkínálni. Azzal a szemlélettel van baj, amit rákényszerít a mi iskolánkra is a kormányciklusoknál is gyakrabban cserélődő miniszterekkel fluktuáló nemzeti tanterv, amely a gyermekben csak teljesítményre programozott fejet lát. 

Mi, szülők, iskolaválasztásunkkal gyermekeinkért megtettük az egyik legfontosabb lépést, Erdély egyik legjobb iskoláját választottuk számukra. Egy olyan iskolát, ahol sok tanár önkéntes munkája meghaladja a kötelező munkát, ahol mentálhigiénés program segíti gyermekeink testi-lelki-szellemi harmóniájának megőrzését, ahol sokszáz kilométeres bicatúrák, színjátszás, sporttevékenységek, rádiózás, együttesekben zenélés, a Carmina Buranáig felnőtt kórus áll az iskola kínálatában. Ahol a tekintélyelvűség helyett a közösségi szellem, a tanárközpontúság helyett a gyerek- és személyközpontúság  az alapelv. Ahol a vallás értékeket ad, teljességtudatot és toleranciára nevel. De ugyanakkor ez az iskola is a teljesítményorientáltság kényszere alatt áll, és nekünk szülőknek folyamatosan vigyáznunk kell, hogy melyik értékrend mellett kötelezzük el magunkat. Vigyáznunk kell, hogy a teljesítmény mellett gyermekünk személyiségének egészséges kibontakozásához a megfelelő feltételeket és gondoskodást megteremtsük. 

Az iskola megteszi a magáét, de nem tehet meg mindent. A szülőknek is meg kell tenniük a magukét. Ezeknek a szülői szándékoknak az érvényesítése érdekében létezik a Szülőbizottság. Munkája két nagy területen érvényesülhet. Egyfelől érdekvédelmi-érdekképviseleti szervezetként védi és képviseli a gyerekek és szülők érdekeit. Másfelől indítványozói, kezdeményezői szerepkörrel bírva javaslatokat tehet például az iskola fejlesztési irányaira nézve, a délutáni programokra, a tanárokkal való kapcsolattartásra; gyűjtéseket szervezhet és önkéntes munkáját ajánlja fel. A Szülőbizottság munkájának hatékonnyá tételéhez minden szülő segítségét kérem, keressenek bizalommal javaslataikkal, kezdeményezéseikkel, panaszaikkal.

Azzal zárnám, hogy a most iskolát kezdő gyerekek valamikor 2070 körül fognak nyugdíjba vonulni. Ki tudná megmondani, hogy életük során milyen diploma és tudás lesz hasznos számukra. Amit mindenképpen megtehetünk, hogy a nagyon nehéz iskolai elvárásokat segítsünk gyerekeinknek otthon letenni. Az otthon legyen a biztonság, a szeretet helye, ahol a gyermek személyisége védett és szerető körülmények között tud kibontakozni. És bízzunk bennük, el ne áruljuk el őket.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok békés családi karácsonyt és eredményes új évet.

Czire Szabolcs

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.




Adventi gondolatok

 


 

Kedves Szülők és Érdeklődők!


 

Egy naptári év végéhez közeledünk, annak minden örömével és súlyával együtt. Minden relativitása ellenére, az idő meghatározó tényezője életünknek. Ezért is kapcsolódik hozzá sok ünnep, emberi létünk kiemelkedő pillanataira való megemlékezés.

A nappalok látványos rövidülése, a hideg, a természet befelé fordulása az embert is hasonló gondolatokra sarkallja. Mi lehetne szívet melengetőbb ilyenkor, mint a körülöttünk levőkhöz való odafordulás, a nagyobb figyelem, a lelki meleg kiárasztása mindenkire, a fények gyújtása minden szinten! 

Az ember megpróbálja az időt keretek közé szorítani, az éveket napokká szelidíteni, nézi az órát és megborzong a tehetetlenségtől. Mégis ilyenkor, a megfogyatkozott világosság keresése közben megáll, körbenéz, rácsodálkozik a homályban rejlő lehetőségekre és felismeri a pillanat fontosságát.

Álljunk meg tehát, nemcsak egy pillanatra, lassítsuk le a rohanó időt és teljesen odafordulva a mellettünk állóhoz, fogjuk meg a kezét, mondjuk el mindazt, amit eddig sietségünkre hivatkozva nem tettünk meg, gyújtsunk közösen gyertyát a szó minden vonatkozásában.

Ezzel a szándékkal fordulunk mi is most mindenki felé, megköszönve a jelenlétét a Kollégium életében. Szülőknek és jótevőknek hála az odafigyelésért, a türelemért, a megértésért, a különféle formákban eljuttatott segítségért. Kívánjuk, hogy a Család, a Szeretet Ünnepe, a Karácsony ajándékai túlmutassanak az anyagi síkon, hogy a lelki-szellemi töltekezés gazdagítsa mindenki életét. Az idővel való küzdelem pedig hozzon az Új Esztendőben sikeres, eredményekben gazdag napokat, megelégedést és megbékélést magunkkal és mindenkivel.

  A Pro János Zsigmond Szövetség

 

Ima az éjszakában

Kezdetben, amikor a Minden egy parányi Magként rejtőzött a Semmiben, megrezdült a Teremtés vágya. Az alkotás boldogságának borzongása megdobogtatta a Mag szívét és a létezés csodája szétáradt.

Amint a Teremtő határtalan gazdagsága testet öltött, a gondolat sebességének örvényéből kivált az anyag egy különleges változata. Ő maga is rendelkezett a gondolat teremtő erejével, amit képes volt az anyagba átültetni. „Ime, az ember", derült ki róla. Alkotói, a szellem fénye és az anyag súlya folyamatosan meg-nyilvánul benne. Amikor körülötte és benne elsötétedik az Élet, teret hódít az árnyék ereje és eltakarja előle erede-tét és célját, az ember gyertyát gyújt és keresi a Világosságot. Szívének magjába tekint, mely a Semmiben kóvályog és hívja a Világ Világosságának forrását.

Oly hosszú  az éjszaka, és  még mindig oly messze a hajnal! Oly gyenge az ember, amint vaksin tapogatózva botorkál az anyag akadályokkal tele útján. De léte lényegében, szíve csücskében, elméje eldugott tekervényeiben ott a Mag, mely csak egy kis fényre vár. 

Keressük hát rendületlenül  a Forrás Fényét és e keresésben váljunk fényforrásokká. Ha sok kis önmagát adó gyertya gyúl ki a létben, elvásik a sötétség  hatalma, a botorkálást határozott léptek váltják fel és a vaksi szemek  ragyogó  látványra nyílnak. Közeledik a leghosszabb éjszaka. Egyre nehezebb a reményt életben tartani, a görcsösen dobogó szívet megnyugtatni. Mégis megszólal a Hang a Semmi és a Minden határán: „Ne féljetek!" Az Élet örök és a szeretet a Fény!

Sánta Krisztina





Felnőtt szemmel




 


Miért olvasson...? 
  
Egyik magyarórán megkérdeztem a gyerekektől: mit gondoltok, miért van magyarórátok? Miért tanulunk az irodalomról? Többféle válasz érkezett, egyik azonban - mivel többen ezt mondták, és mivel jóhiszemű tanári lelkemet felvidította, ugyanakkor meg is lepte - azóta is gondolataimban maradt: azért van magyarórájuk, hogy majd, ha nagyok lesznek, segíthessenek gyerekeiknek a magyar házi megoldásában. Kétségtelen, minden hasonló kérdésre adott választ komolyan kell venni, mert a gyerekek komolyan gondolták. Nemesség, szeretet, derűlátás van benne.

E válaszon morfondírozva jutott eszembe, hogy megkérdezzem a Szülőktől, mit gondolnak, miért beszélünk annyit a könyvből való olvasásról, és miért érzi sok gyermek/kamasz nyűgnek az olvasást, és ha annak érzi, miért is olvasson?

Miért olvasson hát az Ön lánya vagy fia? 

Mielőtt a magam válaszát fogalmaznám meg, két dologra térnék ki: 

1. Azt javasolnám, gondolja végig a fenti kérdéseket, és beszélje ezt meg gyermekével (bár egészen bizonyos vagyok benne, hogy sokan Önök közül már megtették).

2. Tudnunk kell azt, hogy a statisztikai felmérések szerint, nem az olvasás mennyisége változott a gyerekek/kamaszok körében, hanem az változott meg, amit és ahogyan olvasnak. Figyeljük meg, csak a világháló oldalairól mennyit olvasnak. Itt tehát nem elsősorban a mennyiség a 'gond', hanem a minőség. A világhálón is, ugyanúgy, mint a könyvtárakban, könyvesboltokban, különböző minőségű szövegek válnak elérhetővé. Gyermekeinket tehát abban kell segítenünk, hogy helyesen válasszanak, azaz úgy, hogy a „miért olvasson?" kérdésre megfelelően válaszoljanak majd.

Íme hát az az egyszerű válasz, amivel valamely olvasmányomban találkoztam, és amelyről azóta is azt gondolom, a lehető legjobb: az életért. Nem első sorban azért, hogy szebben, árnyaltabban beszéljen, vagy helyesebben írjon, hanem azért, hogy a világban megtalálja azokat az utakat, amelyek számára járhatóak. Egy ember élete viszonylag rövid időnek bizonyul arra, hogy a jó életvitelnek megfelelő bölcsességre tegyen szert. Egy hiteles könyv, olvasmány viszont évek tapasztalatát sűríti magába. Ehhez azonban az olvasó teljes lényével részt kell vegyen a mű által kezdeményezett játékban, soktagú párbeszédében. Vegyünk egy konkrét példát: Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyermek? művét olvassa apa és fia egyszerre. Az apának eszébe jut, milyen is volt ő kamaszként, a fia pedig, mintha tükröt tartana kezében. Lehetetlen, hogy ez ne hasson életükre. 

Tudom, kevés időnk van „ilyensmire", és azt is tudom, nem kell a Szülőket meggyőzni arról, hogy mégis, a közös olvasás csodálatos értékű együttlét. Eddigi gondolatmenetem célja csupán az, hogy egy pillanatra ismét felvillantsam Önök előtt ennek jelentőségét. Akár egy negyedóra is elég lehet. Hiszen mindannyian azt szeretnénk, hogy gyermekünk képessé váljon önállóan bölcs döntésekre jutni, teljes életet élni.     

 Demeter Júlia

magyartanár



Tanári műhely



 

Még egyszer a tanulásról

„...a létezés bölcsességét nem a felhalmozott információk mennyisége, hanem a megélt pillanatok minősége adja."

Születésünktől kezdve tanulunk, ez mindnyájunk számára világos. Az újszülöttet szülei nevelik, tanítják elsősorban és közvetlenül, majd a tágabb család. A különféle életkoroknak megfelelően következnek az óvodai  és iskolai szintek, kinek-kinek képessége és igénye szerint. Ez a szemlélet természetes.  Lényegesen kevesebben vannak azok, akiknek hasonlóan természetes az is, hogy szülőként, tanítóként, tanárként szintén folyamatosan tanulnak. Nem további különleges kurzusokon, intézményekben, fokozati szintek eléréséért, hanem a környezetükben élő változatos korú gyermekektől és felnőttektől.

Tudásunk állandóan gyarapodik egymás által, életkortól függetlenül, az egymás felé fordulás révén. Ezért mindenki egyszerre tanító és tanítvány is, ami olyan viszony, mely állandóan fejlődik, változik, hullámzik. Elengedhetetlenül fontos tehát a másik határainak átlátása, elfogadása, olyan elvárások támasztása, melyek ezeknek megfelelnek. Hasonlóan lényeges egymás emberszámba vétele, hiszen szerepeink váltakoznak, a partneri viszony értelmében azonos értékű és méltóságú személyek közti együttműködésről van szó. 

Tanítóként a tekintélyt nem a tévedhetetlenség adja meg, hanem az emberi nyitottság, annak hangsúlyozása, hogy az átadott ismeretek, a tudás viszonylagos, vitatható. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tanítványban kifejlődjön az önálló, kritikus gondolkodás.

A gyerek szintjén a valóság- és létélmény más szempontok szerint alakul ki, mint az intellektuálisan tapasztaló felnőttnél, lévén, hogy tudása nagy része ösztönös, intuitív, még sok mindent tud és lát, amit a felnőtt már nem. Ezért a felnőttnek csak kiegészítenie kell ezt a tudást, azért, hogy a gyerek világlátása összetettebb legyen, az életben való eligazodáshoz  pedig rugalmasságot szerezzen.

A gyerekek igényeinek figyelembe vétele új keletű szemlélet, tulajdonságaikkal és szükségleteikkel csak néhány évtizede foglalkoznak. A nevelési elveket a társadalom szükségletei írták elő. Társas és folyamatosan tanuló lényként az ember minden életkorban a társadalom tanító hatása alatt áll. Az érzelmek, az együttérzés, a szeretet tanítása, a tényszerű ismeretek elsajátítása mellett az egész emberi életre és viselkedésmódra rá kell nevelni a gyermeket. Mindezt pedig az adott kultúrkör felnőtt társadalma végzi, együtt az általa alkotott világgal.

Mindnyájan nevelők vagyunk tehát, a felelősség is mindannyiunké. A folyamat összetettsége révén a teremtésben mindenki részt vesz, a maga szintjén folytatja nap mint nap a Teremtő munkáját. Isten minden alkotása után látta, hogy az jó, nekünk pedig ezt a jót kötelességünk megőrizni és tovább vinni, fejleszteni. Ehhez azonban elengedhetetlen a körülöttünk levőkre vetett pillantáson kívül a felfelé emelt pillantás is.    

                                                                                                                            Sánta Krisztina


Hírek, eseménynaptár



Jó hírt oszthatunk meg ebben az iskolai évben: több évi készülődés, gyűjtőmunka eredményeképpen létrejött a Dokumentációs és Információs Központ a Kollégium keretén belül. A CCD bizottság ellenőrzése után pozitív véleményezés született, amit továbbítanak a Tanfelügyelőség felé. A kolozsvári magyar iskolák között mi vagyunk az elsők, akik ilyen központtal rendelkezünk, ami az iskolák értékelésekor és a pontszámok megállapításakor nagyon sokat nyom a latba.

A DIK terve úgy született meg, hogy a harmadik emeleti Sánta Ferenc médiateremmel szemben levő helyiséget is rendbetéve egy könyvtárnak adhattunk otthont, kb. hétezer könyvvel, számítógépekkel, világhálóhasználattal, csoportoktatási lehetőséggel. Van tv, video, vetítőgép, tábla, fénymásolási lehetőség. Könyveket, folyóiratokat, napilapokat lehet böngészni minden korosztálynak.

A Központ az iskola tanulóin, tanárain kívül a látogatók számára is nyitva áll, kapcsolatteremtési - és tartási szerepet is betölt. Reméljük, hogy a továbbiakban tevékenységekben gazdag napokat, eredményes iskolai és iskolán kívüli eseményeket tudhatunk magunkénak.

A Központ nevét Cserei Lászlóról kapta, aki kolozsvári származású, Kaliforniában élt, a San Diego-i Elektronika Egyetem tanára volt. Édesanyja nagylelkű támogatása sokat segített rajtunk, ezért hálánk és tiszteletünk jeléül az Ő emlékét ápoljuk a névadás révén.

A további fejlesztés érdekében szívesen fogadunk minden olyan adományt, ami a könyvtár vagy más eszközök bővítését szolgálhatja. Ezúton köszönetet is mondunk mindenkinek, aki munkája, ötletei, adományai révén hozzájárult a Központ megvalósulásához.




A János Zsigmond Unitárius Kollégium eseménynaptára a 2009-2010-es tanévben

 

Srsz A tevékenység megnevezése     Időpont
1. Tanári  értekezletek          szeptember 1-12
2. Tanévnyitó szeptember 14
3. Az iskola rendszabályzatának ismertetése szeptember 15
4. Őszi hálaadás    szeptember 21-27
5. 1848-as megemlékezés, emlékezés az aradi vértanúkra az iskolában október 7
6. Közös szülői értekezlet:

Lelki egészség az iskolai csoportfoglakozások tükrében-drd. Ferenczi Enikő lelkész, mentálhigiénés szakember előadása

október 2
7. Ökumenikus istentisztelet, fellépett iskolánk kórusa október 23
8. Október 23. megünneplése az iskolánkban október 23
9. A székelykeresztúri testvériskola fogadása október 24
10. Kollégiumi Napok november 11- 15
11. Gólyabál november 13
12. Dévai zarándoklat november 7
13. Unitárius kórustalálkozó november 21
14. Félévi dolgozatok: - idegen nyelv

                               - román nyelv

                               - fizika, biológia, kémia, vallás

                               - matematika, történelem

                               - magyar, informatika

november 16-20

november 23- 27

november 30- december 4

december 7-11

december 14- 18

 

További hírek, tudnivalók iskolánk honlapján, a www.janoszsigmond.ro címen olvashatók.

http://janoszsigmond.ro/mambots/editors/jce/jscripts/tiny_mce/themes/advanced/images/anchor_symbol.gif); color: rgb(120, 90, 72); font-family: Verdana, Arial, Helvetica, 'Sans Serif'; font-size: 12px; background-position-y: 100%;">Köszönet

 

 


Kedves jószándékú Érdeklődők!

 

"Amit egynek a legkisebbek közül is tesztek, nekem teszitek" ( Máté 25,45)

 

 A János Zsigmond Unitárius Kollégium  tisztelettel felkéri azokat, akiknek lehetőségük és alkalmuk van, hogy az alább felsorolt tevékenységek közül érdeklődésüknek megfelelően támogatásban részesítsék bármelyiket. Előre is köszönjük jószándékukat és megértésüket!

      1.Táborok és kirándulások:   - tehetséggondozó tábor

                                                   - kórustábor

                                                   - vallástábor

                                                   - biciklitúra

                                                   - érdemkirándulás a versenyeken résztvevő diákoknak

                                                   - tanulmányi kirándulások

      2. Játszóház felszerelése

      3. Könyvtárba könyvek, folyóiratok 

      4. Média terem részére internetes tábla ( touch-board)

      5. Sport- és elektronikai eszközök

      6. Szemléltető- és kisegítő anyagok

      7. Szociális vonatkozású területek: - rendszeres tehetséggondozás és felzárkóztatás

                                                             - mentálhigiénés támogatás 

                                                             - segély a súlyos szociális gondokkal küszködő gyerekeknek 

                                                             - bentlakóknak  tízórai-pótlás ( pl.gyümölcs)

                                                             - délutáni foglalkozások programjainak gazdagítása

                                                             - opcionális tevékenységek támogatása

      8. Pedagógusok továbbképzése

      9. Felújítási munkálatok

    10. Kiadványok: évkönyv, diáklap, szülők hírlapja, határidőnapló, naptár stb.

    11.Országos versenyek és kulturális programok szervezése iskolánkban





Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik támogatták és támogatják a kollégiumot.

Köszönet

 


Elszámolás október-november 2009  
     
Bevételek október november
Iskolai megajánlás 9190 5685
Bentlakás 3200 2720
Felújítás 1100 300
Adományok 1900 200
Opcionális órák: informatika 150 225
ECDL 1562 1404
Angol 1455 1290
Néptánc 1215 1260
Rajz 265 292
Labdajáték 315 240
Furulya 160 160
Délutáni oktatás 2880 2640
Modern tánc 900  
Aerobic 180  
Fittnes 765  
  25237 16416
     
Kiadások október november
Fizetések (pénztáros, karbantartó, könyvelő, könyvtáros) 4282 2319
Szilenciumi felügyelőknek 750 1500
Bentlakásfelügyelőknek 600 600
Informatika órák díja 440 380
Angol órák díja 40 320
Néptánc tanítási díj 840 1050
Rajzkör díja   110
Labdajáték díja   120
Délutáni oktatás díja 1850 1650
Modern tánc tanári díj 720  
Aerobic edző díja 80  
Fittnes edző díja 400  
Honlapfrissítő díja 200 200
Román felzárkóztató díja   50
Versenyek beiratkozási díjai 180 1490
Őszi vásár (fellépti díjak, kellékek) 2784  
Javítások és felújítások/munkadíj 5907 263
Postaköltségek és nyomtatások 104 129
Szállítási költségek 1846 2996
Internet+ telefon számla 330 195
Kollégiumi napok(színdarab filmezése, kellékek, koszorúk)   1981
Könyvtár felszerelése, könyvek 425 30
Kórustalálkozó   718
Orvosi rendelőnek gyógyszerek 200 379
Újság+folyóirat előfizetések 25 99
Eszközök a tanórákra 127 44
Jutalom a tisztasági verseny nyerteseinek 1000  
  23130 16623
Szerkesztőség

János Zsigmond Unitárius Kollégium

400105 - December 21 út, 9 szám

Telefon és távmásoló: 0264-598043

Elektronikus posta: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szerkesztő: Popa Márta, Dénes Éva

Tördelés: Kaupert Melinda

Korrektúra: Baka Judit, Fülöp Mária

 

 

 

 

 

 

FaLang translation system by Faboba
Szeptember 2018
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30